Sok falu található Erdélyben, ahol három vagy akár négy különböző felekezetű templom van, és más-más hívek tartoznak különböző vallásokhoz: katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus vagy ortodox vallásúak. Emiatt az idők során a húsvéti ünnep is kialakított speciális szokásokat és hagyományokat mind a szászoknál, magyaroknál, sváboknál, mind pedig románoknál.

1. Húsvéti ételszentelés

Húsvét első napjának reggelén a hagyomány szerint a szent liturgia után a kosarakba helyezett ételek megszentelésre kerülnek. A kosarakat hagyományos mintákkal hímzett fehér kendővel borítják. Hargita megyében, Csíkszeredában minden évben több ezer katolikus hívő gyűlik össze a város központjában a reggeli órákban. A reggeli szertartás után a tisztelendő atyák megszentelik a kosarakat. Ez az ősi szokás évről évre vonzza a turistákat, beleértve a szomszédos országokból érkezőket is. De nemcsak itt találhatóak ilyen hagyományok, hiszen hasonlóan történik az ételszentelés a Kovászna megyei Sepsiszentgyörgyön is.

Foto: maszol.ro / Pál Zoltán

 

2. Húsvéti tojásfestés

A húsvéti ünnepek hagyományában az egyik központi elem a tojás. Pirosra festik, de más színekkel is színezhetik.  Találunk hagyományos, természetes recepteket: hagymahéjjal és díszítő levelekkel. A tojáskosár gazdagítása a helyi asszonyok képzeletének műve, mindenki saját ízlése szerint rendezi el. A tojásokat nagycsütörtökön vagy nagyszombaton festik, a területtől és a hagyományoktól függően.

Foto: maszol.ro / Farkas Endre

 

3. Húsvéti bárány

A hit szerint két legenda is van arról arról, hogy miért áldoznak bárányt húsvétkor.

Az első, Mózes idejére vezethető vissza. Mózest próbára tette az Isten: hogy kivezesse az izraelitákat Egyiptomból, Isten tíz csapást küldött. Az utolsó a kiválasztott elsőszülöttek halála volt, és Mózes,  hogy a  családokat megkímélje ettől a katasztrófától, minden ajtófélfát megkent egy bárány vérével.

A második legenda szintén az állatáldozathoz kapcsolódik. Eszerint Ézsaiás próféta a Messiás földi eljöveteléről beszélt, egy olyan bárányról, amely az emberiség bűneiért áldozatul esik.

A bárány-ételek szerepe a románok ünnepi asztalán  fontosabb, mint más térségekben a világon.

Foto: www.europafm.ro

 

4. Gyertya és Fény a Feltámadásnál

A katolikus egyház hagyományai szerint éjfél előtt a húsvéti fény előkészítésének rituáléja zajlik. A pápa viszi a szent lángot a Szent Péter bazilikába, amelyet előzőleg sötétség borít.

Húsvét éjszakáján a hívők részt vesznek a feltámadás szertartásán és "fogják a fényt". Minden hívő gyertyát tart a  kezében, amelyet a pap a Szent Oltár asztaláról hozott fényből gyűjt meg. Ezt a fényt egész a feltámadási szertartás végéig tartja a hívő.

Foto: szatmar.ro

5. Locsolás húsvét másodnapján

Húsvét második napján más szokások is vannak, ezek közül Erdélyben a legnépszerűbb a locsolás. A fiúk meglocsolják a lányokat, a férfiak a nőket.

Korábban vödörrel locsoltak, de a világ változott, most inkább parfümöt használnak.

A hagyományt versekkel kísérik:

Én kis kertész legény vagyok,

Rózsavízzel locsolkodok.

Úgy locsolom a lányokat,

Mint kertész a virágokat.

Foto: www.libertatea.ro

Ha szeretnéd kellemesen eltölteni az időt, , látogasd meg Erdélyt, itt a lehetőség!

Fontolóra veheted Hargita vagy Beszterce-Naszód megyék látogatását is, a  különböző  látnivalók és turisztikai attrakciók miatt.